Versenyezni voltam, két napig, Debrecenben. Egészen jól éreztem magam, de.... és itt van egy jó nagy de. 

Az általános felfogád szerint egyedül élni azért jó mert ugye nincs kihez viszonyulni, nincsenek kötöttségek, nincs semmi ami gátolna az önbeteljesítésben. Aham, mindez igaz....

Jöttem hazafelé, autópályán, jó hosszú út, nagyon unalmas. Hiányzott valami, egy olyan valami amit régen éreztem. Hazafelé jövet, csak egy érzés, hogy itthon vár valaki. Hazaérek, megölelem, adok két puszit, megcsókolom és azt mondom " Megjöttem kincsem "  Hát és ez az az érzés amit vártam hazafelé, de mivel nincs itthon senki....

...kenhetem a hajamra a nagy önállóságot ha nem tudom mondani senkinek

" Kincsem, megjöttem"

Te, figyelj,  istenke....figyelmá.... tudod veled elszámolni valóm akadt. 

Te szivatsz? Komolyan!  Mondd el, szivatsz? Szivatsz ugye!  Nem lehet hogy ez saját fejből jön, tuti nem, ennyire nem lehetsz kretén hogy ezt eltervezted. Appááám.....szivatsz.

Régebben hittem benned, mert ott volt apám. Hitt benned, hát én is hittem, jó lesz az. Az öreg még nem csinált olyat ami nem volt jó, akkor én is hiszek. Szépen jártam templomba meg jó is voltam meg úgy próbáltam nem hazudni meg lopni. Bááááár, bevallom, azért az a paráználkodós....azért az sokszor igencsak jól jönne. Tudod....azért a gerincsorvadás és a férfi klimax elött még azért kellene egy pár jó kis paráznaság. Olyan kis finom, összebújós meg sikoltozós karmolós meg, olyan bombázós romantikus. Na , tudod, hát csak csináltad te is nem???  Hja, nem, bocs, te istenke vagy te ilyet nem csinálsz..... ( szerintem fel sem áll neked, szóval a viagrát miattad találták fel tuti ). Na szóval én hittem benned, erre...... 

Először elvetted anyámat.  Az ég áldjon meg, mégis mire volt ez jó? Se nekem, se anyámnak, se apámnak nem tettél ezzel jót. Mégis mi volt a terv, Szivatjuk a kis stricigyereket meg a szülőt aztán ....aztán????

Na aztán elvetted apámat. Kösz. Tényleg. Nem éreztem magam kicsit sem rosszul , de még azt az embert is elveszed aki pici támaszt jelentett és mondjuk az otthon érzését. Komolyan, te ezt élvezed? Én nem élveztem és itt azért meg kell valljam, eltört valami. 

Tudod istenke, elég kis nyikhaj istenke vagy. Azért elédállnék és úgy lesomnék párat. Kicsit sem lenne bűntudatom, mert nem vicces amit játszol az emberekkel. Azt gondoltam, egy jóságos nagypapa vagy, aki vigyáz a gyerekekre, de ha rosszat csinál akkor picit odasuhint. 

Ehhez képest.... egy rosszindulatú köcsög fószer vagy, cigivel a szájában, közben vedeled a piát és arra izgulsz ha valakit jól meg tudsz kínozni és a végén csak szimplán megölöd. Mert megteheted.  Nahát apám, sok dolgot tennék, de hogy hozzád imádkozni? Meg segítséget kérni ?? Nemáááá, egy hajléktalan előbb segítene lakáskeresésben mint te valaha.  Egyáltalán bárkinek az imája elért valaha bármit? Mondjuk egy muslincát nem vágtál agyon egy repülővel? Vagy nem is tudom, egyszer az életben nem hagynád hogy valaki boldog legyen? Mindenképpen bele kell trollkodnod, bele kell állnod és tökön kell rúgnod? Tényleg? 

Neked sincs nőd remélem. Habár, de tuti buknak rád a csajok :) imádják az ilyen rohadékokat.  Már csak annak örülök, hogy én nem vagyok örök életű, így egyszer ennek vége. De neked szívás, mert örökkévalóságig kell együtt élned önmagaddal :)  Cumi kispajtás, mi? :)  

Drága anyu

Nos, emlékszel, hogy még voltam úgy 13 amikor utoljára láttalak. A nagyok okosan kitalálták, nem szabad a gyereket sokkolni, mert az a kis lelkében kárt tesz. Nem mutatjuk meg neki az anyját, nem is mondjuk el hogy simán belehal a rákba, csak rejtegetjük elötte. Jó lesz az, majd ha kell akkor majd megoldjuk.  Na így sikerült egy 13 éves gyereket odavinni a kórházba ahol egy az anyjára csak kicsit hasonlító nőt látott, iszonyatos állapotban. Meg is ijedtem, mert hát nem ez az amit az ember szívesen lát, mit ne mondjak. Nem kellett sokat mondani nekem, egyből levettem, hogy ez itt nem kétirányú.....ez csak egy irányba vezető út. De nem csak neked....nekem is. 

Aztán egyszer hazajött apu, leült könnyes szemmel és annyit mondott " anyu elment" és megölelt. Én pedig ott abban a pillanatban nem tudtam sírni és még 20 évig képtelen voltam rá. Egyetlen könnycsepp nem jött ki a szemem sarkából. Az agyam törölte az emlékeket,pár foszlány maradt meg, de még a hangodat sem ismerném fel, talán a szemed....talán azt igen. De hogy milyen voltál, arra nem emlékszem. 

Ügyesek voltak a nagyok, sokkoltak, nem is kicsit. Persze sérültek ők is rendesen. Apu konkrétan ott halt meg melletted lelkileg. Esélye nem volt egy 13 éves gondjaival foglalkozni, amikor a saját gondja milliószor nagyobb volt. Sőt, mivel csak én jelentettem az egyetlen esélyt a túlélésre pont téged látott bennem. Az örököst, aki a vonásaidat viszi tovább.

Szuper....na így indítottam tinikoromban. Csajozás?  Azt hogy kell? Senki nem segített, nem mondta el mit hogyan és mit ne... de még kérdezni sem tudtam, mert a két végletet mondták el a kedves szomszédok. Az egyik azt hogy "jááááááj, hát minden csaj csak dugni akar...emlékszel amikor én megdugtam azt a jegárús kislányt..."  aham....persze, én hóóóógyne emlékeznék. Köszi :)  Lajos bácsi....az ég álldjon meg.... szerinted amikor egy szőke vékony 15 éves kislányt akarok leszólítani.... akkor az érdekel, hogy mennyire ügyesen szopott le téged az a jegárús parasztlány? :)  Komolyan? ....... A másik véglet.... éééédesistenem. "A nők azok finomak,szárnyuk van, tündérek mind..."  Aham....tündérek....ja , akik ilyen hosszú láthatatlan szúró szerszámmal jönnek és a férfiak szívét azzal döfik át sorra.... hja. De sokat segítettetek. :)

Aztán így menjek neki a giminek..... tényleg vidám menet lesz. 

Szóval, anyu, hát  ezt jól elcseszték. Neked mindegy már, de nekem nem... azért jó lett volna egy ellenvélemény tőled vagy csak egy tanács vagy csak egy ölelés, simogatás, bármi. Apunak is, akkor talán tovább él ő is. 

Megyek, dolgom van, itt van ez a karantén aztán kihal mindenki, mint a lábgomba az ecettől.... 

Mentem, majd jövök, csá.

Ki kell írnom magamból és mivel nincs kinek elmondjam...így leírom. 

Ne olvasd el, ha nem igazán érdekel másvalaki miben érzi a fájdalmát és hogyan oldja meg a lelkének háborgását.

Ne olvasd el ha azt hiszed, csak veled történhet meg....én sem hittem...megtörtént

Ne olvasd el ha nincs benned annyi érzékenység, hogy elfogadd más fájdalmát vagy örömét

Olvasd el, ha egy másik szempontot látnál....nem csak a sajátod.